Akik a tőzsdén próbálnak szerencsét, gyakran csak azt az utat ismerik, ami időigényes chartfigyeléssel és idegörlő napi kötésekkel van kikövezve. Lehet máshogy is kereskedni? Lehet vajon a chartok állandó bújása nélkül is kereskedni?
A legtöbb kereskedési forma a hagyományos iránykereskedést tudja nyújtani, ami kevés alkalommal kecsegtet sikerrel. Habár úgy tűnik, 50-50% az esély arra, hogy valaki eltalálja az irányt, a valóságban a kereskedők gyakran sokkal rosszabb arányokról számolnak be.
Akkor mi a másik út?
Az iránymentes kereskedés. Létezik ugyanis egy olyan kereskedési forma is, aminél nem kell a chartokat bújni, mégis magas valószínűséggel lehet kereskedni.
Hogy lehetséges ez?
Úgy, hogy a kereskedő nem a piaci mozgásokat próbálja meg eltalálni, hanem inkább a valószínűségekre figyel. Nem azt próbálja meg kitalálni, hogy a kereskedett termék lefelé vagy felfelé fog mozdulni, hanem azt a sávot, csatornát próbálja meg meghatározni, amiben nagy valószínűséggel mozogni fog.
Ezt a lehetőséget az opciós kereskedés biztosítja. Léteznek olyan opciós mutatók, amik minden egyes árszint esetében mutatják, hogy éppen az adott időpontban mekkora az esélye annak, hogy az ár eléri azt az árszintet lejáratra. Ezeknek a mutatóknak a segítségével akár 80-90%-os valószínűségű csatornák is köthetőek. Ezek a valószínűségek persze gyorsan változhatnak a piaci mozgásoktól függően, mégis egy nagyon jól használható kapaszkodót nyújtanak.
Iránymentes csatorna kereskedés opciók eladásával
Ezt a típusú magas valószínűségű csatorna kereskedést általában opciók eladásával / kiírásával valósítják meg.
Ha opciókkal kereskedsz, akkor vehetsz is és el is adhatsz (kiírhatsz) opciót. Ha veszel opciót, te fizeted a prémiumot (díjat), ha kiírsz, akkor te kapod a prémiumot (akár a biztosító).
Miért preferálják a profi kereskedők az opciós kiírást?
Mert az opció kiíróját nem feltétlen érdekli, hogy a piac hol nyit és merre megy, alapvetően valószínűségeket kereskedik.
Mikor bukik: ha az árfolyam lejáratkor jelentősen a kiírt opció árszintje alatt (Put) vagy felett (Call) zár. Tehát 1 esetben bukik.
Mikor profitál: ha az árfolyam a kiírt árszint felett (Put) vagy alatt (Call) marad lejáratkor. Azaz pl. Put kiírás esetén, ha a piac oldalazik, ha emelkedik, vagy ha picit esik, de még nem érte el a kiírt Put árszintet. Tehát 3 esetben profitál.
Ezzel szemben mik az esélyei az opciós vásárlójának?
Mikor bukik: ha rossz irányba megy, ha oldalazik, vagy ha nem időben mozdul el és nem tudja kitermelni az opció bekerülési költségét sem. Tehát 3 esetben bukik.
Mikor profitál: ha elmozdult annyit az árfolyam, hogy már legalább az opció bekerülési költségét fedezze (breakeven). Tehát 1 esetben profitál.
Fentiekből látszik, hogy a kiíró 3 esetben profitál, 1 esetben bukik. A vevő 1 esetben profitál, 3 esetben bukik. Ezek elgondolkodtató arányok, ha nem vagy jó iránykereskedő.
+1 előny az opció eladójának oldalán: az idő
Az opció egy jövőbeni időpontban lejár, elértéktelenedik (ha nincs benne valós érték). Ezt azt jelenti például, hogyha a termék ára 50, és eladtuk a 40-es Put opciót, akkor ha az árfolyam nem megy le 40-ig vagy az alá, akkor az opció 0 értékkel fog kifutni lejáratkor.
Ebben az esetben ki az, aki elveszíti az opció díját, prémiumát?
Az opció vevője, ugyanis az idő a vevő ellen dolgozik. Ezáltal az idő a kiíró oldalán áll. Ha az árfolyam nem megy le 40-ig vagy nem zár 40 alatt lejáratkor, akkor a kiíró elteszi a maximális prémiumot, amit a kiírásért kapott. A biztosítók ugyanígy működnek, ezért jó biznisz.
Csatorna kereskedés vs. iránykereskedés
A fentiekből már látható, hogy az opciós csatorna kereskedésben a chartoknak viszonylag kisebb szerepe van, mint a hagyományos iránykereskedésben.
Mik azok a tényezők, amikben az opciós csatorna kereskedés jelentősen eltér a hagyományos iránykereskedéstől?
A csatornakereskedés nem daytrade, hosszabb távú, pl. 60 napos pozíciókkal lehet számolni,
nem kell egész nap a chart előtt ülni, mert az apróbb mozgások nem számítanak olyan sokat.
Az opció lejáratáig mozoghat vagy oldalazhat is az árfolyam, a lényeges az, hogy ne lépjen ki a kereskedett termék árfolyama a meghatározott csatornából, nem az irányokat kell megtippelni, hanem a valószínűségeket kell figyelni.
Általában nagyobb valószínűséggel lehet kereskedni, mint a hagyományos iránykereskedésnél,
csökken a kereskedőn a pszichológiai teher, hiszen nem kell állandóan kötni és naponta többször döntéseket hozni, jóval kevesebb időt igényel, többnyire napi 1-2 órában menedzselhető kereskedésről van szó.
Kinek nem való az opciós iránymentes kereskedés?
Annak ellenére, hogy az iránymentes kereskedés sokaknak vonzó, nem való mindenkinek.
Kik kerüljék el?
Azok,
– akik inkább a pörgős kereskedést, az adrenalint keresik,
– akik rövidebb időtartamú pozíciókban gondolkodnak,
– akik inkább az iránykereskedésben találták meg a nekik való kereskedési formát,
– akik még mindig a kockázatmentes kereskedési lehetőségeket keresik.
Hogyan lehet elsajátítani ezt a kereskedést?
Mivel az opciós csatornakereskedés erős opciós alapokat kíván, először az opciós kereskedés működését kell megérteni és megtanulni, majd ezt követően el lehet sajátítani a csatorna kereskedést is.
Természetesen az opciós csatornakereskedés sem Szent Grál, és nem is kockázatmentes. Ezeknek a kockázatoknak a kezelési lehetőségeit előre meg kell tanulni, ezért is kell erős alapokat építeni, mielőtt bárki belevágna.
Ehhez szerencsére ma már demo kereskedési lehetőségek is rendelkezésre állnak, így ki lehet próbálni ezt a kereskedést akár hónapokon keresztül anélkül, hogy valódi pénzzel valódi kockázatot vállalnánk.
