Valljuk be, hogy mindenki a legjobbat akarja nyújtani gyermekének, valamint azt szeretné, hogy a gyermek azt is megkapja, amiről mi régen csak álmodni mértünk: költségektől függetlenül a legjobb iskolába járni, diplomaosztóra lakáskulcsot, egy gazdagabb Nyugat-európai országba menni továbbtanulni, stb.
A listát talán több oldalon keresztül is folytathatnám, de inkább térjünk a lényegre: nem kell gazdagnak lenni, hogy mindent megadhassunk gyermekünknek. Tervezzünk előre és kezdjünk el megtakarítást gyűjteni gyermekünknek!
Mikor érdemes gyermekcélú-megtakarításba kezdeni?
Manapság Számos szülőnek okoz komoly problémát, hogy saját gyermekének nevelésénél felmerülő költségeit zökkenőmentesen finanszírozni tudja. A válasz tehát egyszerű:
Minél hamarabb! Miért? Mert minél több pénzt tudsz összegyűjteni, annál könnyebb lesz a gyermek jövőjét megtervezni és kigazdálkodni. Mi az tanácsoljuk, hogy még a gyermek születése előtt érdemes a gyermekcélú-megtakarítás megkezdéséről, valamint a megfelelő megtakarítási csomag kiválasztásáról gondoskodni. Egyes statisztikák szerint egy átlagos gyermek felnevelése 30 millió forintba kerül.ű
A hosszútávú megtakarításokat a gyermek születése után maximum fél évvel érdemes elindítani, majd azt megnövelni, mikor már mindkét szülő teljes állásban dolgozik. A születéstől indított megtakarítással nagyban megnöveled az esélyét, hogy gyermeked élete sikeres és boldog lesz. Már havi 10 000 forint is sokat segít, de vannak, akik havi 20-50 ezer forintot tesznek félre. Nyilvánvaló, hogy több gyermekre célszerű többet félretenni.
18 éven keresztül 8%-os hozammal számolva, költségeket levonva, havi 20 000 forintból 10.312.761 Ft gyűlik össze gyermekednek!
A megtakarítási cél kiválasztása
Több szempontot összegyűjtöttünk, ami segítségedre lehet a kiválasztásnál.
1. Hány gyermeked van?
A gyermekeid száma, valamint az életkoruk nagyban befolyásolhatják a gyermekcélú-megtakarítás feltételeit. Mivel minden egyes család más és más, így szinte – majdnem – minden esetben egyénre lebontva kell megállapítani a megfelelő megtakarítási stratégiát.
2. Mire akarsz gyűjteni?
Általában ezek szoktak előtérbe kerülni:
- Az első lakás megvásárlása. Ezt naponta akár 500-500 forint megtakarításból is elérheted.
- A felsőoktatás finanszírozása. Egy sikertörténet a diákhitel visszafizetéséről.
- Életkezdés és gyermekvállalás.
- Hitel elkerülése.
- Egyéb okok.
3. Mekkora összeget szeretnél havonta félretenni?
Talán ez az egyik legfontosabb szempont, hogy mekkora összeget akarsz vagy tudsz félretenni. A legtöbb esetben már mindenki tudja ennek az összegnek a pontos összeget. Mi azt tanácsoljuk neked, hogy erre a célra a fizetésed 10%-át érdemes félretenni. Szóval ha nettó 150 ezer forintot keresel, akkor ebben az esetben ez az összeg 15 ezer forint.
Számold ki, hogy mennyi megtakarítást tudsz összegyűjteni gyermekednek. Kalkulátorunk összehasonlítja a különböző pénzügyi termékeket, és a legjobbat adja vissza. ha érdekel, melyik a számodra legkedvezőbb megtakarítás, akkor add meg elérhetőséged, és visszahívunk a részletekkel:
A fenti 10MFt-os összeg az egy jelen érték, jól gondolom?
18 év mulva kb 3%-os inflációt feltételezve kb 5.5MFt-ot ér majd. Jók a számításaim?
Üdvözlettel Ákos
Igen!
Jó ötlet a fizetés 10%-át félretenni. Bár havi 150 ezer Ft-os fizetésből Magyarországon (főleg Budapesten) kíváncsi lennék ki mennyit tud félrerakni (pláne gyerek születése után)…
Azon túl, hogy Ákosnak igaza van, a cikk azért sem szakszerű mert elfelejtették megjelölni hogy a 8%-os hozam milyen periódusra értendő (évi?) és ha igen, akkor a mai 0,9%-os magyar alapkamat mellett mi alapján feltételeznek 8%-os hozamot 18 éven át és azt milyen kockázat mellett. Ez így nagyon pontatlan és ezek után nem feltétlenül itt keresném a pénzügyi megoldásokat…
Kedves Dániel!
Köszi a visszajelzést. Tipikus befektetői hiba, hogy az emberek mindig a jelenből indulnak ki, amikor befektetésekről van szó. Igen, most alacsony az alapkamat, de 5 éve nem volt az, és 5 év múlva sem tudjuk, hogy az lesz-e. A 8%-os hozam egy konzervatív becslés forintban a múltbeli adatokat tekintve. A részvények dollárban hosszú távon 10% feletti hozamot hoztak, forintban ez nagyjából 14%-nak felel meg. Tehát egy közepesen kockázatos portfólióval hosszú távon már elérhető a 8% hozam.
Természetesen éves hozamokról beszélünk, de a jövőt mi sem tudjuk megmondani. Ha megnézed a nyugdíjpénztárak hozamait láthatod, hogy a 8% egyáltalán nem irreális.
Aki havi 150.000 forintot keres, annak a legjobb befektetés, ha képzi magát. Sokkal könnyebb elérni egy nettó 200.000 forintos fizetést, mint vagyont építeni 150-ből. Remélem sikerült tisztázni a kérdéseket!
Kedves Ádám!
Köszönöm én is a választ. Szerintem jelen esetben a legnagyobb hiba inkább az, hogy számításaim szerint 18 éven át havi 20 ezer forintos megtakarítással 8%-os éves hozam mellett csak 9,6 millió forintot lehet összegyűjteni. Ez költségek és infláció nélkül. 3%-os átlagos inflációval (MNB középtávú cél) számolva ez nem lesz több, mint 6,9 millió forint, így ez a cikk tartalmilag hibás és olyan eredményt mutat ami megtévesztő.
Továbbá a korábbi teljesítmény nem jelenti azt, hogy a jövőben is számolhatunk ezzel. Talán ez is egy tipikus befektetői hiba. Azt is meg kellett volna említeni a cikkben – ami alapvető befektetési tanácsadásnál – hogy milyen típusú befektetéssel és milyen kockázat mellett lehet elérni a 8%-os hozamot. (kötvény, részvény, nyugdíjpénztári befektetés, stb.)
Ha már a részvényeknél járunk és a hosszú távnál, az S&P 500 éves hozama az elmúlt 80 év alapján azt mutatja, hogy nem igazán volt egybefüggően 8-10 évnél tovább tartó periódus, ahol ne lett volna negatív hozam pl. 2008, 2000-2002, 1990 stb. Ettől még az átlag lehet 8-10%, mert voltak +20-30%-os évek is, de ez is hiányzik a szövegből.
Összességében, anélkül, hogy további részletekbe belemennék ez a cikk nekem azt a benyomást kelti, hogy nem körültekintő, szakmailag hibás elveken alapul és megtévesztő lehet laikusok számára.
Akárhogy ragozzuk a történetet, havi 20 ezerből nem lesz 10 millió 18 év múlva reál értéken, ha csak nem profi befektetési és kockázatkezelési politikával nem kezelik ezt a pénzt.
Abba meg végképp ne menjünk bele, hogy milyen esélyei vannak ma Magyarországon egy alacsony jövedelmű személynek, hogy befektessen/félrerakjon vagy képezze magát minimális tőke mellett.
Köszi ismét a visszajelzést. A számításban éves 3%-os inflációkövetést alkalmaztunk. Vagyis feltételezzük, hogy a megtakarítás összege éves 3%-kal nő, hiszen így tartja meg a reálértékét. Elvileg így ki kell jöjjön ez az összeg. Nyilván a számítás egyszerűsítéseket tartalmaz, amikre jól rámutattál. Nem értek egyet azzal, hogy ne lehetne képezni magunkat alacsony jövedelem mellett. Soha nem volt még a tudás ilyen olcsó, és ennyi ember számára hozzáférhető.