Ebben a cikkben bemutatok 4 olyan kutatási eredményt Magyarországgal kapcsolatban, amely biztosan neked is legalább olyan érdekes lesz, mint nekem volt. Ehhez a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet kutatásainak eredményét használtam fel.
A TÁRKI, az alkalmazott társadalomkutatás egyik jelentős képviselője Magyarországon. Kutatásaik évtizedekre visszatekintenek, számtalan díjjal a zsebükben garanciát biztosítanak arra, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy valódi kutatásokkal van dolgunk. Ezek a kutatások próbálják a jövedelem növekedésére, ingatlanpiacra, szegénységre, a magyar fiatalok élettel való elégedettségére jellemző trendeket felfedni és megmagyarázni.
A jelenleg felhasznált kutatásaik főleg a 2010-es évek második felére, valamint 2020-ra vonatkoznak, a pandémia és a jelenlegi gazdasági recesszió adatait még nem tartalmazza.
1. Lakásárak és jövedelmek
Számtalan helyen olvasni, hogy a lakásárak meredeken nőttek az elmúlt években, köszönhetően többek között a CSOK-nak is, amelyet 2016-ban vezetett be a kormány. A CSOK-ról és egyéb családtámogatásokról, azok igénybevételéről bővebben olvashatsz a Családtámogatás rendszere Magyarországon 2023-ban! A teljes körkép! című cikkemben.
A lakásárakat a kutatás a reáljövedelmekkel hasonlítja össze, ami nem meglepő: egyre több magyar érzi azt, hogy a fizetése egyre nagyobb és nagyobb része megy el lakhatásra. Európában tagadhatatlanul lakhatási válság tombol, amely ugyanúgy igaz a skandináv és nyugati országokra, mint Magyarországra. Előbbiek esetén kevés a kivehető vagy megvehető lakás a piacon, míg Magyarországon nagyon jelentős ár növekedésnek indultak az albérlet-, illetve az ingatlanárak.
A kutatás szerint a 2001 és 2020 közötti időszakban a lakásárak nominálisan 380 százalékkal nőttek, az egy háztartásra jutó SZJA-alap viszont csak 340 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy bár a bérek is jelentős növekedésen mentek át, nem tudtak lépést tartani a lakások, ingatlanok drágulásával. A lakásárak Budapesten 2001-ben 65 százalékkal voltak magasabbak, mint a megyei jogú városokban, 2020-ban ez már 80 százalékra ugrott. Ez forintban kifejezve 17 millió forintos különbség.
A legelmaradottabb településeken a lakásár az országos árak 18-31 százalékát teszi ki, a jövedelmek pedig az országos átlagjövedelem 50-60 százalékát. Ennek eredményeképp a legelmaradottabb településekre csak a legszegényebb családok költöznek, az elvándorlás viszont nagy, így a népességcsökkenés ezeken a településeken a legnagyobb.
2. Szegénység mértéke és mélysége
A szegénységi küszöb az éves jövedelem mediánjának 60 százalékát jelenti, vagyis, aki ez alatti jövedelemből él, az szegénynek minősül. A kutatás szerint a 2020-as jövedelem éves mediánjának nominálértéke 2.1 millió forintra nőtt, amely több mint két és félszerese a 2005-ös évinek.
Ez azonban mindössze havi 175.000 forintot jelent. Akik tehát ennek a 60 százalékából élnek (105 ezer forint), a szegénységi küszöbön vagy az alatt találják magukat. Ezzel együttesen a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya csökkent, 2020-ban 12.3%.
A jövedelmek az utóbbi években a mediánjövedelem 60-70 százalékában torlódnak, azaz egyre többen vannak azok, akik havi 105 ezer és 122.500 forint közötti összegből élnek, míg a szegénységben élők egyre távolabb kerülnek az alsó határtól.
Ennek eredményeképp a mélyszegénységben élők száma, vagyis, akik az ekvivalens mediánjövedelem 40 százalékánál is kevesebb jövedelemmel rendelkeznek nő, 2020-ban már 6,7 százalékos az arányuk. A mélyszegénységben élők száma főleg a nagyon alacsony munkaintenzitású és iskolázatlan háztartásfővel rendelkező háztartásokban, illetve a falvakban élők körében emelkedett.
2014-ben a teljes népesség 14%-a élt szegénységben. Súlyos anyagi depriváció, vagyis, hogy egy háztartás nem engedhet meg magának a mindennapi élethez szükséges dolgokat (például lakbér, számlák kifizetése, váratlan kiadások kifizetése) pedig a lakosság 24 százalékát érinti.
A legmagasabb szegénységi mutatók között pedig a Fehérgyarmati, Gönci, Nyírbátori, Kemecsei, Csengeri, Mátészalkai, Encsi, Edelényi és Baktalórántházai járásokban találunk. Ezeken a területeken a lakosság 35-44 százaléka él jövedelmi szegénységben és 45-55 százaléka anyagi deprivációban.
Amennyiben szeretnéd tudni, hova érdemes költözni megélhetőség szempontjából, ajánlom figyelmedbe a Hova költözz jövőre? című cikkemet.
3. A fiatalok életminősége
A fiatal felnőtt lakosság, vagyis a 16-35 év közöttiek életminőségét és élettel való elégedettségét jelentősen befolyásolja a munkanélküliség és a munkaerőpiaci bizonytalanság, amely Európában az egyik legjelentősebb probléma.
Ahogy már egy előző cikkben is olvashattál arról, amelynek címe a Válság hatása a karrierre – Van kiút!, hogy a fiatalok diploma megszerzése utáni munkanélküliségének rövid távú következménye a növekvő szegénységi ráta, míg a hosszú távú következménye a jövedelem különbség. Aki ugyanis több ideig volt munkanélküli a diploma megszerzését követően, az hosszabb távon is kevesebbet fog keresni, mint az, aki kevesebb ideig, vagy egyáltalán nem volt munkanélküli.
A fiatalok szívesen költöznek a nagyvárosokba, hiszen ott összességében több a munkalehetőség és a képzési lehetőségek is. Viszont a nagyvárosainkban a megélhetési költségek is magasak, ami az ingatlanárakban is megjelenik. Emiatt a fiataloknak a jövedelmük nagyrészét a megélhetésük finanszírozására szükséges fordítaniuk.
A kutatás 2012-2019 között, tehát még a pandémia előtt készült. Az életminőségre és élettel való elégedettségére olyan tényezők is hatással vannak, mint az adott városban a zöldterületek száma és kiterjedése, a város élhetősége, egészségügyi ellátás, oktatás, munkahely elérhetősége vagy a város tisztasága.
A kutatásban Európa nagyvárosai, valamint Magyarországról Budapest és Miskolc vett részt, és sajnos ez a kettő város fiataljai a legelégedetlenebbek. A rossz városi jellemzőket illető mutatók mellett sajnos az élettel való elégedettség még a várhatónál is rosszabb értékeket mutat.
4. Az ingatlanvagyon
A lakásárak a 2000-es év után átlagosan 25-26 százalékkal nőttek évente, amely meghaladta az átlagos háztartásjövedelmek növekedésének mértékét. Itthon minden, és mindenki a tulajdonszerzésre fekteti a hangsúlyt, és több olyan támogatás is született a kormány részéről, amely inkább a magasabb jövedelműek számára kínált lehetőséget a lakásvásárlásra (például a CSOK).
Lakásár növekedés a használt lakások terén, 2010-2021 között (millió Ft)
Forrás: KSH Statinfo STADAT táblák 18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint [millió forint], lásd https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0024.html
Míg Budapesten a használt lakások ára 2010-ben 15.1 millió forint volt, 2021-ben ez már 38,6 millió forintra nőtt, az új építésű lakásoknál pedig még meredekebb volt az elmozdulás. 2010-ben 18.6 millió forintról 2021-re 53 millió forintra ugrott Budapesten a lakások ára. A teljes Magyarországra vetítve pedig átlagosan ez az érték 16.4 millió forintról 44.6 millió forintra nőtt.
A magyar háztartások ingatlanvagyona jövedelmi ötödönként növekszik. 2017-ben az alsó vagyoni ötöd (tehát a legszegényebbek) 6,5 százaléka, míg a legfelső felső vagyoni ötödbe tartozóknak a 93,3 százaléka rendelkezik saját tulajdonú lakással.
Magyarországon a legnagyobb értékű vagyonelem az ingatlan, főleg az, amelyben a tulajdonosok életvitelszerűen laknak. A lakások, házak megvásárlása viszont a hitelek miatt a közepes vagy magasabb jövedelmi és vagyoni helyzetű réteg számára elérhető. A családi támogatás szerepe, például, amikor a szülők a gyermekük számára vásárolnak lakást, egyre erősödik. Az ingatlanszerzésnél tehát igen meghatározó a már meglévő vagyon fontossága.
Összefoglalás
A kutatási adatok nagy részében még a pandémia vagy a mostani, 2023-ban várható gazdasági recesszió adatai nincsenek benne, hiszen visszamenőleg működnek az ilyen jellegű kutatások. Azt azonban így is megállapíthatjuk, hogy bár folyamatos a reálbérek és nominálbérek emelkedése, sajnos nem érik utol a lakásárak emelkedésének ütemét egyelőre.
Az ingatlanpiacon továbbra is a saját tulajdon megszerzésén van a hangsúly, miközben az egyre inkább csak a közepes vagy magas jövedelemmel rendelkezők számára érhető el. A magyar fiatalok életminősége és élettel való elégedettsége sajnálatos módon Európában az utolsó helyen van Budapestet és Miskolcot tekintve. A szegénység 2014-ben a teljes lakosság 14 százalékát érintette.
Ezeket az adatokat vizsgálva azt gondolom rendkívül fontos, hogy a lehető legtöbbet tegyél a jövődért: képezd magad, tegyél félre és építs vésztartalékot annak érdekében, hogy lépésről lépésre egyre előrébb juss. A legfontosabb dolog, amibe befektethetsz az a tudásod – legyen az önfejlesztés vagy szakmai képzés, új képességek elsajátítása. Sok sikert!
Felhasznált források
Hegedűs J., Székely J. 2022. Lakásárak, jövedelmek és területi egyenlőtlenségek. Megjelent: Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk. 2022): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI
Gábor A., Tátrai A., 2022. A jövedelmi szegénység kiterjedtsége és mélysége 2005 és 2020 között – eltérő küszöbértékek mentén. Megjelent: Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk. 2022): TársadalmiRiport 2022. Budapest: TÁRKI
Tátrai A., 2022. Magyarország szegénységi térképe. Megjelent: Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk. 2022): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI
Csathó Á., Medgyesi M., 2022. A fiatalok jóléte Európa városaiban a helyi gazdasági fejlettség és társadalompolitika kontextusában. Megjelent: Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk. 2022): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI
Horváth V., 2022. A háztartások ingatlanvagyona és mobilitási esélyei. Megjelent: Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk. 2022): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
