Az ingatlanüzletből szedte meg magát – tegye fel a kezét, aki ennél többet tud Donald Trump pénzügyi hátteréről! Pedig van mit tanulni az öregtől. Már csak azért is, mert ő minden idők egyik legvagyonosabb amerikai elnöke, és azért az elődök sem éppen remeteként éltek. Nézzük, mit érdemes tudni Trump üzleti karrierjéről!
Egyesek 10 milliárd, mások csupán 3,9 milliárd dollárra teszik az Amerikai Egyesült Államok 2016-os nettó bevételét. Egyesek pusztán az ingatlanüzletnek, mások pedig csupán annak tulajdonítják jólétét, hogy Trump a neve, hiszen tehetős családba született.
Egy jó nagy lökés a kezdéshez
Valóban, Trumpéknak volt mit a tejbe aprítaniuk. Donald apja, Frederick Christ Trump, alias Fred, annak idején abból csinálta meg a szerencséjét, hogy amerikai katonáknak és családjaiknak adott el házakat, lakásokat a második világháború idején. Ennél az ingatlankereskedő vállalatnál kezdte meg pályafutását az ifjú Donald is.
Előbb, 1971-ben az apartmankiadó cég vezetését vette át (Trump & Son Co.). Viszonylag sokáig maradt ezen a vonalon, és öröklakásokat, nagy apartmanokat forgalmazott New York körzetében.
Az újabb mérföldkő 1980-ban következett, amikor a Holiday Inn Corp-pal társulva létrehozta Atlantic City-ben a Harrah’s nevű kaszinókomplexumot a Trump Plazaban. Ez a befektetés potom 250 millió dollárra rúgott.
Olyannyira futott már ekkor a szekér az ingatlanügyekkel, hogy ki tudta vásárolni szüleit az épületből, és át is nevezte az egészet Trump Plaza Hotel and Casinonak. Dez azért nem állt meg itt, és ugyancsak Atlantic City-ben megvett egy az addig a Hilton tulajdonát képező ingatlant nem kevesebb mint 320 millió dollárért. Az épületet ezúttal sem felejtette el átnevezni, az új név: Trump Castle lett.
A várható visszaesés
Persze még egy ilyen aranyifjúnak sem mehet törés nélkül a felfelé ívelő pálya. Miután 1988-ban 400 millióért megvett, majd további 50 millióért renoválta a New York-i Plaza Hotelt, jött a fekete leves.
Mi más tehetett volna be egy meteorként betörő üzletembernek, mint a politika és a bürokrácia. Megvásárolt egy apartmanházat és a mellette lévő hotelt Manhattanben, amelyből egy öröklakásokkal teli házat akart kialakítani.
A helyi hatóságok azonban közbeszóltak. Mikor 1985-ben bejelentette 88 millió dolláros beruházási tervét, hosszas elfogadtatási procedúra indult, amely végül meghiúsította az ügyletet. Innentől már egyre több nehézsége adódott, olyannyira, hogy az ország gazdasági hanyatlásával párhuzamosan ő maga is komoly gondba jutott.
Ha nem pörög a gazdaság, az ingatlanpiac az elsők között van, amelyek megérzik a problémákat, a kereslet csökkenését. Eddigre ráadásul már olyan nagy tőkét igénylő üzletekben, befektetésekben volt benne, amelyekhez kölcsönre volt szüksége.
Mivel pedig több millió összegekről beszélünk, már a kamatok fizetése is óriási tehertételt jelentett. Trump ekkor nem kevesebb mint 300 millió dolláros nagyságrendben kellett hogy törlesztőket fizessen évente.
Trump cége összeroppanni látszott a 9 milliiárd dolláros tartozás alatt, ő maga pedig 975 millió dolláros tartozást halmozott fel.
Jön a Trump-jelenség
Viszont ha valamiben, hát rábeszélésben, meggyőzésben már ekkor is jó volt Donald. Így hát találkozóra hívta négy legfőbb hitelezőjét, a Citibank, a Bankers Trust a Manhattan Bank és a Manufacturers Hanover Trust Co. képviselőit. Meggyőzte őket, hogy ők maguk is óriási veszteséget kellene hogy elkönyveljenek, ha a jelzálogok érvényesítésével próbálják visszaszerezni a tartozásokat.
Ehelyett újabb 65 millió dolláros kölcsönt csikart ki belőlük, amellyel életben tudta tartani vállalatait, sőt öt év haladékot is adtak neki a törlesztés alól. Persze azért kellett áldozatokat is hoznia: eladta yacthját egy szaúdi milliárdosnak, eladta légitársaságát, a Plaza Hotelban szerzett ellenőrzési jogát, és floridai tengerparti házát üdülőszállodaként kezdte használni.
A Trump Organization (ez lett az új neve a családi vállalatnak) végül fennmaradhatott, de ehhez mintegy 70 bankkal kellett folyamatosan haladékokról és kisegítésekről alkudoznia Trumpnak. Az időközben szerzett pénzekből azonban újabb beruházásokat valósított meg, jellemzően kaszinókat vásárolt, így például a Taj Mahal Casinot. Eközben azonban folyamatosan jöttek a csődeljárási perek.
A részvényeseknek juttatott alacsony hozamok azonban nem maradhattak megtorlás nélkül: rászorították Trumpot, hogy lemondjon 50 százalékos tulajdonjogáról a Taj Mahalban. Ezt követően úgy döntött, egy cégben vonja össze három kaszinóját Atlantic City-ben.
És a nagy fordulat
A fordulat éve 1995 volt, amikor megalapította a Trump Hotels and Casino Resorts Inc-et. Ahogy tőzsdére vitte az új céget, 13,25 millió részvényt adott el 32,50 millió dollár értékben. Ezzel 290 milliós nyereségre tett szert.
Ugyancsak a 90-es évek közepén pörgött fel a ’80-ban megnyitott Grand Hyatt. Trumpnak más sem kellett, kihasználva a felfutást eladta a részvényeit, ami újabb 140 milliót hozott a konyhára.’95-ben vette meg ráadásul a Bank of Manhattan régi épületét is, méghozzá rendkívül kedvező áron.
Még ha az általa emlegetett 1 millió dolláros ár kicsit túlzottan alacsonynak is tűnik, és akár néhány millióval többe is lehetett ez neki, a Forbes szerinti 530 millió dolláros mai értékhez képest nyilvánvaló, hogy nem volt rossz üzlet ez.
Plusz az örökség
Az apa, Fred 1999-ben hunyt el, nagyjából 250-300 millió dolláros örökséget hagyva hátra. Az adók és egyéb levonások után ez persze jóval kisebb összegre jött ki, amin a testvérek osztoztak, azonban az apa ingatlanvállalatainak eladása után már mintegy félmilliárd dollár ütötte a markukat. 2003 táján. Fred ráadásul nagymértékben támogatta anyagilag és kapcsolatokkal is Donald későbbi politikai karrierjét.
A Trump márka
Mindezek mellett ami talán a leglenyűgözőbb, hogy Trump már a kezdetektől perfekt módon használta a nevét. Olyan márkát épített a Trump névből, hogy részben igazat kell adnunk azoknak, akik azt mondják: Trump már csak azért is ilyen gazdag, mert ő Trump. Legtöbb vállalatát és ingatlanát Trumpra keresztelte, bár ezekben sokszor nem is többségi tulajdonos. A név azonban így olyan márkajeggyé vált, mint a Coca-Cola, tehát a nevet használó cégek nem kis jogdíjat fizetnek ezért. Ez a márkanév egyes becslések szerint 253 millió, mások szerint viszont 3,3 milliárd dollárt ér.
Ehhez jönnek még a különféle fogyasztói termékek, amelyekhez szintén a nevét adja Trump. Ezen a vonalon is 3 millió dollár fölött járt az éves bevétele már 2014-ben is.
És akkor még nem beszéltünk a könyveiről, hiszen több könyve is bestseller lett. Az „Art of the deal” 1 millió példányban kelt el anno, és megválasztása óta ismét széleskörű érdeklődés övezi a könyvet. És emellett tovább ketyegnek a lakáskiadások az öröklakásos házakban, mennek az ingatlanfejlesztések és akvizíciók. Jelzésértékkel: csak előbbi 128 milliót hozott neki 2014-ben.
Amennyiben kérdésed merülne fel a témával kapcsolatban vagy észrevételeidet osztanád meg velünk, akkor kattints az alábbi gombra és írj nekünk:
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
