Biztonságos kivárás, vagy a lehetőségek elszalasztása? Sokan sokféleképpen ítélik meg a buy and hold befektetési stratégiát. Sokak szerint ez egy biztonságos, kockázatminimalizáló megoldás a pénzkeresésre, miközben mások szerint így túl sok lehetőséget puskázunk el. A legfontosabb, hogy tisztában legyél saját céljaiddal, lehetőségeiddel és képességeiddel, ehhez képest el tudod majd dönteni, vajon neked bejöhet-e ez a stratégia.
Mi is az a buy and hold?
A buy and hold, ahogy a nevéből is kiolvasható, a „vásárolj és tartsd” taktikája. Ennek a befektetési stratégiának a lényege, hogy vásárolsz egy bizonyos papírból vagy alapból valamennyit, majd nem igyekszel eladni az első adandó alkalommal, ha emelkedik az árfolyam, hanem hosszabb távra megtartod.
Mindegy merre megy a piac, te tartod a pozíciódat. Ennek a passzív hozzáállásnak célja, hogy minimálisra csökkentsd a kockázatot, ami abból fakadna, hogy túl gyorsan igyekszel dönteni a papír eladásáról.
Pro és kontra érvek a passzivitáshoz
A buy and hold legfőbb előnye az egyszerűségében rejlik, ami kezdő befektetők számára igen vonzó lehet: csupán annyi a dolgod, hogy kinézz egy befektetést, vedd meg, és tartsd meg. Csupán egyszer kell nehezebb pénzügyi döntést hoznod, a vásárlásnál.
Gondolhatod, hogy a piacot úgysem tudod megverni, hiszen nálad komolyabb szakértők is mozgolódnak a tőzsdéken, nem valószínű, hogy feltalálhatod a spanyolviaszt.
Ezzel elkerülheted, hogy rossz időzítéssel adj el, és ezzel számottevő haszonról mondj le. Gondold csak el, milyen bosszús lennél, ha emelkedő árfolyam mellett eladnád a befektetésedet, a következő héten pedig akár újból a többszörösére emelkedik ennek értéke ahhoz képest, amennyiért te korábban leadtad.
Azzal sem kell foglalkoznod, hogy az egyes tranzakciókat milyen költségek mellett végezheted el, hiszen csupán egyszer cselekszel: vásárláskor. Szintén a módszer előnye, hogy a hosszabb távú befektetésekre rendszerint kedvezőbb adókulcsok vonatkoznak, tehát itt is sokat spórolhatsz.
Mindezekért az előnyökért cserébe viszont lemondasz az olyan lehetőségekről, hogy az időközben megugrott árfolyamot kihasználva gyorsabb profitra tehess szert.
Kell akkor nekem szakértő?
Alapdilemma, hogy vajon megfizess egy szakértő tanácsadót, aki összeállítja és menedzseli a számodra jónak ítélt portfóliót, vagy magad próbálj meg boldogulni. Utóbbival ugyan megspórolhatod a szakértő díját, de ilyenkor persze több kockázatot vállalsz magadra, ha nem vagy szakavatott a pénzügyek terén.
Ilyen kockázatot jelentenek például a rosszul kezelt alapok, amelyekkel akár nagyot is bukhatsz. Az S&P jelentése szerint a nemzetközi piacon befektető részvényalapok 23 százaléka olvadt össze más alapokkal vagy likvidálódott az elmúlt öt évben.
Ez főként a kisebb, rosszul teljesítő alapokra vonatkozik, ezen belül is az aktívan, a befektető által közvetlenül kezelt alapok teljesítenek rosszul. 2015 végére a nagy kapitalizációjú alapok 84,15 százaléka, a közepesek 76,69 százaléka és a kicsik 90,13 százaléka teljesített a benchmark indexe hozama alatt.
Az elmúlt 3-4 évtizedben óriásit csökkentek a befektetési alapok költségei, köszönhetően az indexkövető és ETF befektetések megjelenésének. Sőt, a Cxo Advisory 14 évet felölelő vizsgálata szerint a gazdasági újságok és portálok szakértői csupán 47,9 százalékban adtak jó tanácsot.
A pontos statisztikákat itt olvashatod. Ez elég kevéske, ennél fontosabb tehát, hogy hiteles forrásból tájékozódj, és ne vegyél mindent kézpénznek, amit olvasol.
Ez alapján logikusnak tűnik, hogy inkább magad vedd kezedbe a befektetéseid kezelését ahelyett, hogy egy szakértőt fizetnél meg ehelyett, hiszen olcsóbban vághatsz bele a dologba.
Főleg akkor tűnik ez jogosnak, ha megnézzük, a legtöbben a „divatos” papírokat veszik, ezekben bíznak, majd a lendület elmúlásával meg is válnak ezektől. Viszont ha már divatban van egy papír, az érdeklődés miatt az ára is felmegy, tehát kisebb hozamot lehet ezekkel elérni.
Ezért is van, hogy több felmérés szerint is hosszabb távon évi 6 százalékkal alulteljesítik a “buy-and-hold” stratégia kedvelőit, akiket nem befolyásolnak ezek a rövid távú trendek.
De mi az a vak majom?
Burton Malkiel, a híres “Bolyongás a Wall Streeten” című könyv szerzője játszott el anno a gondolattal, hogy ha egy majom szemét bekötnék, a kezébe adnának egy dartot, hogy a Wall Street Journal részvényeket felsoroló oldalára dobja, majd ezt a véletlenszerűen eltalált részvényt vásárolnánk meg, ugyanolyan, ha nem jobb eredményeket érhetnénk el, mint a profik.
Mondanunk sem kell, hogy sokan kipróbálták már ezt a technikát, sőt egy teszt első száz napja után a majmok jobban álltak a profik 39 százalékánál.
Az eredmény felveti a kérdést, hogy akkor miért lenne érdemes kiművelni magunkat a pénzpiacok rejtelmeiben, ha véletlenszerűen is jó esélyünk van komoly sikereket elérni. Ekkor, az 1970-es években kezdett bejönni a nem aktívan kezelt befektetések divatja.
Később, a Research Affiliates és a londoni Cass Business School számítógépes szimulációja még ütősebb eredményt hozott. Újraszimulálták a majmok választását, amely alapján a majmok 43 év alatt tízmillió portfóliót véletlenszerűen kiválasztva 98 százalékban verték meg a profikat és a tőzsdeindexeket, méghozzá évi 1,7 százalékkal.
A rejtély nyitja, hogy a tőzsdeindexekben általában csak a legnagyobb cégek szerepelnek, méretük szerint súlyozva. A majmok tehát nagyobb és kiegyensúlyozottabb portfóliókat állítottak így össze, ezért ezek sokkal jobb eredményt hoztak, mint a tőzsdeindexek.
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
