Sokan gondolják, hogy érdemes lenne a pénzük egy részét forint helyett valamilyen külföldi  devizában tartani. Gyakran kapunk kérdést azzal kapcsolatosan, hogy milyen devizát érdemes vásárolni, és hogyan kellene azt befektetni, hogy valami kamatot is hozzon. A kérdés bonyolultabb, mint elsőre tűnik…

Az utóbbi években divatját éli a más valutában való befektetés. Legfőképpen a forint időről időre bekövetkező gyengülése ellen próbálnak így védekezni a befektetők, hiszen ha forintban tartod a pénzed, a forint árfolyama pedig valami gazdasági vagy politikai történés miatt nagyot esne, akkor bizony a te forintos befektetésed értéke is ilyen arányban csökken. Most pont egy ilyen sokk után/közepén? vagyunk.

Emellett meg kell mondanunk azt is, hogy több külföldi piac sokkal több lehetőséget kínál a befektetőknek, mint a hazai, és ezek a piacok jellemzően likvidebbek is. Ráadásul ma már jóval könnyebben vághatunk bele ilyen befektetésekbe külföldön, köszönhetően a digitalizált világ erősödésének: gyakorlatilag bármilyen pénzügyet elintézhetsz akár Amerikába is a karosszékedből. Ez semmivel nem igényel többet tőled, mintha egy sima magyarországi papírt vásárolnál meg.

Biztosan megéri devizába fektetned?

Először is: ha te forintban kapod a fizetésed, és Magyarországon élsz, akkor a forint árfolyam ingadozása aligha fogja befolyásolni az életszínvonalad. Ha viszont külföldi devizába fektetsz, megjelenik az árfolyamkockázat. (Befektetések kockázatairól itt!) Ha erősödik a forint, akkor a külföldi devizában tartott megtakarításod forintban kifejezett értéke csökkenni fog. Természetesen az ellentettje is igaz, ha gyengül a forint, a külföldi devizában tartott befektetéseid felértékelődnek forintban.

Változó, hogy ki milyen radikálisan látja a forint helyzetét. A válság közben nagyon sokszor írták, hogy a forintnak vége, de mostanában is kapunk olyan véleményeket, hogy az MNB szándékosan le fogja értékelni a forintot. Ez akár igaz is lehet, de azt itt is vedd figyelembe, hogy neked sincs több információd, mint a piacnak.

Márpedig, ha a piacon ez az információ jelen van, akkor az már benne van a forint árfolyamában. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem szabad túlságosan radikálisan gondolkodni, és vizsgáld meg az érveket mind a forint mellett, mind ellene. (Miért buknak az átlagemberek a befektetéseken?)

Zsiday Viktor a Citadella alap portfóliómenedzsere, például ezt írta a forint gyengülésével kapcsolatban a blogján:

2008/9 után összeomlott a lakossági fogyasztás, ami visszavetette az importot, miközben a feldolgozóiparban jelentős export-fellendülés volt Magyarországon. Ennek következtében a folyó fizetési mérleg többlete elképesztően nagy lett, ami komoly felértékelődési nyomás alá helyezi a forintot.

Az elmúlt években azonban a lakosság és a vállalatok devizahitel visszafizetése ellensúlyozta ezt: hiába áramlott sok deviza az országba, a korábbi hitelek törlesztésére azt vissza is fizettük, és így nem történt felértékelődés, sőt az agresszív jegybanki kamatcsökkentés miatt 2012-13-ban még a forint leértékelődése volt jellemző.

Mára azonban fordulni látszik a kocka: a lakossági devizaadósság megszűnt, a vállalati hitelundor is véget érni látszik, és nem nagyon van olyan tényező ami ezek után ellensúlyozhatná a felértékelődési nyomást. A forint egyébként is elég olcsónak tűnik, és így a folyamat majdhogynem elkerülhetetlen.

forrás: zsiday.hu

A cikk folytatásában egyébként Zsiday inkább inflációt, mint sem a forint árfolyamának jelentős változását prognosztizálja. Olvasd el itt.

Ennyi bevezetés után térjünk rá a legfontosabb kérdésre:

Mi a célod a pénzzel?

Mit akarsz csinálni azzal a pénzzel, amit nem forintban akarsz tartani? 1 év múlva lakást veszel? 10 évig hozzá sem nyúlsz? Hol fogod elkölteni? Itthon, vagy külföldön? Egyáltalán nem mindegy.

Ha rövid távon gondolkodsz akkor egyrészről relatív magas az átváltás költsége, másrészről pedig igen jelentős árfolyamkockázatot futsz. Ha hosszú távon gondolkodsz, akkor szintén ott az átváltás költsége, ráadásul a forint kamata helyett a külföldi deviza kamataival kell számolnod.

Rendben van, hogy átváltod a forintod egy részét dollárra. És hogyan tovább? Be kellene fektetni, igaz? Bizony, és itt van a kutya elásva…

Akik idegen ország valutájában szeretnék befektetni a pénzüket, általában azt kezdik latolgatni, hogy hogyan váltogassák át a pénzüket, és abból milyen ország papírjait vásárolják meg. Pedig ami igazából számít az nem az, hogy milyen devizában fektetsz be. Ami számít az az, hogy a mögöttes értékpapírok milyen devizában kerülnek elszámolásra. Ha tehát európai részvényt veszel, akkor azt euróban számolják el, az amerikait dollárban, és így tovább.

Nincs tehát szükség arra, hogy ehhez a forintodat átváltsd euróba vagy eurós számlát nyiss, és aztán fektesd be. Bármilyen forintban elszámolt külföldre fektető befektetési alapot, veszel kitettséget szerzel a külföldi értékpapírokban, és ezáltal a pénzed értéke függ majd az adott deviza árfolyamától. (ETF és külföldi részvény vásárlásához persze váltani kell mindenképp)

Hiába vetted tehát a befektetési alapod jegyét frankban, ha az amerikai részvényeket vásárol. Te a hozamodat és az árfolyamodat frankban fogod látni, de valójában a befektetésed értéke a dollár árfolyamától (is) függ majd.

Ezért fontos kérdés, hogy mi a célod a pénzzel. Mert attól függ, hogy milyen befektetést érdemes választanod, és attól függ majd, hogy miként érdemes devizakitettséget választanod.

Ha tehát egy devizában is diverzifikált portfóliót szeretnél, ahhoz egyáltalán nem biztos, hogy pénzt kell váltanod. Ha veszel egy ETF-et, vagy befektetési alapot, ami a világ minden tájára befektet, akkor már készen is van a földrajzilag és devizában is megosztott portfóliód.

Ezért is átverés az olyan életbiztosításos megtakarítás, ahol azt mondják, hogy milyen jó, hogy euróban fektethetsz be, mert az milyen biztonságos. Valójában csak plusz költséged keletkezik a váltással, és semmilyen előnyöd nem származik belőle. Csak akkor indíts devizás megtakarítást, ha a pénzedet is devizában kapod!

Ha dollárban akarsz tehát kitettséget, könnyű dolgod van, hiszen a legnagyobb piacról van szó, és a legtöbb részvényalapban van dollár kitettség. A világ legnagyobb cégek részvényei szinte kivétel nélkül dollárban kerülnek elszámolásra. Még az euróval is könnyű helyzetben vagy, hiszen számos európai befektetési alap van, és Európában is találni nagy cégeket, alapokat bőven.

De mi a helyzet más devizákkal?

Svájci frank, norvég korona, stb…

A svájci frank egy meglehetősen stabil valuta, és pontosan ez adja sokak szemében a frank vonzerejét. Azonban látni kell, hogy ami az előnye, az a legnagyobb hátránya is ennek. Ugyanis ezzel úgy jársz, mint a fizikai aranyba való befektetéssel: beteszed a pénzed, jó esetben tartja az értékét, de gyakorlatilag nem fial, nem dolgozik a pénzed, csak van.

Be kellene fektetned valamibe, ami frankban számol el. Ahogy fentebb leírtam:

Hiába veszel CHF-et, és fekteted azt be egy CHF elszámolású részvényalapba, ami amerikai részvényeket vesz. Ekkor a pénzedet csak feleslegesen váltottad át, végül mégis csak dollárban lesz kitettséged, nem frankban!

Mit tudsz venni tehát CHF-ből?

Vehetsz svájci állampapírt, ami 0,5 és 1 százalék közt fizet, tehát nem kapsz túl magas kamatot. Évekig „ráfizetéses” volt a svájci állampapír, mivel negatív volt a kamata. Még te fizettél azért, hogy svájci állampapírba tehesd a pénzed!

De veheted pl. svájci cégek részvényeit vagy kötvényeit is. A svájci tőzsde nagyon pici, kevés a cég, és azok nem is túl nagyok. Ráadásul tippelj, mit csinál mindenki, aki frankban akar részvényeket venni! Svájci cégek részvényeit veszi, ami felhajtja ezen cégek árfolyamát, vagyis az a plusz biztonság, amire törekszel már benne van az árban!

Ezek a cégek „túlértékeltek”, mert kényszerből fektetnek mások is ezekbe a cégekbe. Vagyis a nyereséged ismét csak kevesebb lesz várhatóan ezeken a cégeken. Frankba afféle menekülő valutaként szoktak fektetni, de ennek meg van az ára!

Veszélye azonban nagyon is van ennek a dolognak. Képzeld csak el, ha egyszer alábbhagy a félelem, és a hozzád hasonló biztonságra törekvő befektetők elkezdik eladni a frankot, vagy elszáll a rózsaszín köd a frank biztonsága körül, mi történik?

Mivel mindenki a biztonság miatt fektet ide, eladási hullám indul el, és minél inkább elkezdik eladni, annál alacsonyabb lesz az árfolyama, és minél alacsonyabb az árfolyam, annál többen kezdik el eladni. Ekkor pedig borul minden, drasztikusan csökken az árfolyam, te pedig ott vagy egy értéktelenedő devizával.

Hedged ETF-ek és deviza opciók

Megteheted azt is, hogy „hedged” alapokat veszel, melyek más külföldi tőzsdékre fektetnek be, így például amerikai részvényeket vesznek, de lefedezik a befektetést svájci frankra. Ez azt jelenti, hogy ha változik a dollár / frank árfolyam, neked nem keletkezik sem veszteséged, sem nyereséged. Olyan, mintha a pénzed frankban lenne, miközben amerikai részvényekbe fektettél.

Természetesen ennek is van költsége. Az ilyen ETF-ek jellemzően 0,3-04%-kal magasabb költséget számolnak fel, mint a hagyományos társaik. Itt találsz sok ilyen ETF-et.

A másik lehetőséged, hogy opciókat veszel. Az opciós ügylet egy határidős szerződés, amely az egyik félnek egyoldalú vételi (vagy eladási) jogot biztosít valamely mögöttes termékre (például deviza, értékpapír), és kötelezi az opció kibocsátóját a mögöttes termék eladására (vagy megvételére).

Példa: veszel egy opciót, ami jogot ad neked arra, hogy 400 Ft-ért vehess eurót a következő 1 évben. Hasonlóan működik, mint egy biztosítás: ha a forint gyengül és felmegy 450 forintra az euró, akkor rendívül jól jársz, hiszen neked jogod van 400 Ft-ért vásárolnod. Ha a forint erősödik, és 350 Ft lesz egy euró, akkor az opciód értékét veszti, és „buktad” a biztosítás költségét.

Ez olyan, mint amikor a lakásbiztosítást fizeted. Ha nem gyullad ki a lakásod, akkor „hiába fizettél”, de azért nem várjuk, hogy mikor ég már le a ház.

Ehhez rendelkezned kell értékpapírszámlával és bankszámlával, sőt a legtöbb bankban kiemelt ügyfélnek kell lenned, de az Erstenél és a KBC -nél elérhető mindenki számára az opciózás.

Az opció ára attól függ, hogy milyen árfolyamot határoz meg, és milyen időtávon belül. Ha csak a nagyon durva forintcsökkenés ellen akarsz védekezni (hiszen a cél a biztonság, nem a profitszerzés), akkor egy olcsóbb opcióval is megteheted mindezt.

Azért tehát, mert szerinted a magyar forint teljesen el fog értéktelenedni, nem kell devizát venned, az opció biztosítást nyújthat az ilyen helyzetekre.

Mielőtt azonban akár ETF-eket, akár opciókat vásárolnál, javaslom, hogy mélyebben járj utána ezeknek a pénzügyi termékeknek. Ha valamit nem értesz, akkor abba ne fektess pénzt!

Adókérdés

Szenteljünk egy pár szót az adózásnak is. Itt az alap adókulcs mellett ugyanis több kérdés is felmerül. A NYESZ-nél például ne felejtsd el, hogy csak forintalapú papírokat tarthatsz, vagyis a külföldi piacokról is kizárólag forintos elszámolású konstrukciókat vehetsz. Ettől viszont ugyanúgy van devizakitettséged, ha az adott alap külföldön fektet be!

A TBSZ-nél immár kb. egy évtizede tarthatsz devizás értékpapírokat is, tehát itt még nagyobb szabadságot élvezhetsz. Ráadásul az 5 év leteltével ezek után egyáltalán nem kell adót fizetned (osztalékon kívül).

Beszéljünk még arról, hogy néhány cég rendelkezik „Minősített Közvetítői” státusszal. Ez szintén azért fontos a számodra, mert ha ilyen cégen keresztül vásárolsz, akkor bizony az osztalék után jóval kisebb adókulcs fog terhelni téged.

Az adózás terén pedig még egy dolog: a befektetés futamideje alatt keletkezett árfolyamnyereségért (ami a megvásárolt valuta és a forint közti átváltási arány változásából fakad) szintén adóznod kell. Ezt mindig az aktuális MNB árfolyam alapján kell kiszámolni. Akkor is, ha vissza se váltod a pénzt és valójában nem is érvényesíted az árfolyamnyereséget.

A lényeg, hogy mindig tudd, hogy mit miért csinálsz! Csak azért, mert zuhan, vagy éppen erősödik a forint, még ne rohanj pénzt váltani. Minden döntésed mögött legyen tudás és előre lefektetett stratégia!

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]