Az infláció körüli kamatok egyre több magánszemélyt vettek rá arra, hogy megtakarítását befektetési alapokban kamatoztassa. A befektetési alapokat profi szakember kezeli, kelően diverzifikálhatóak, viszont kérdéses, hogy megéri-e a kezelési költséget a portfólió menedzselése.

Ismer egy jó brókert? – A „kezelik a pénzem” mítosz

Burton G. Malkiel a Bolyongás a Wall Streeten című könyvében azt írta, hogy a profi alapkezelők aktív portfólió kezelése éppen annyit ér, mintha majmok bekötött szemmel dobnának dartsokat a Wall Street Journal hasábjaira, és amelyik részvényen landolna a tű, azt vásárolnák bele a befektetési alapba.

Gyakorlatilag az aktív portfólió kezelés mítoszáról van szó.  A brókercégek természetesen nem fognak egyetérteni az itt leírtakkal, hiszen a legtöbbjüknek érdekében áll kezelni a pénzünket, hiszen ezért jutalékot tudnak felszámolni.

A kísérletet viszont többször is elvégezték már. Még a Wallstreet Journal is éveken át közölt egy általa meghirdetett versenyt a profik és a „majmok” között. Bár a profik több szempontból is előnyből indultak, a majmok már az első 100 napban megverték a profik 39%-át, majd később az arányuk egyre javult.

Azóta többször is elvégezték a kísérletet és elmondhatjuk, hogy a majmok véletlenszerűen kiválasztott portfóliója (amit persze számítógéppel sorsolnak ki) az alacsonyabb költségek miatt jobban teljesít.

Sőt, azt is tudjuk, hogy az átlagos befektetési alap (ami egy jól diverzifikált portfóliónak felel meg) pontosan annyival teljesít a piaci átlag alatt, amennyi az alapkezelési költség. Miért éri akkor meg befektetési alapba fektetni?

Egyszerűen azért, mert az átlagembereknek nincsen kellő tőkéje ahhoz, hogy a pénzét több száz, vagy több ezer cég részvényei között megossza. Ha viszont nem osztjuk meg megfelelően a befektetést, akkor ugyan akkora hozamot csak magasabb kockázattal fogunk tudni elérni. A diverzifikálás tehát hasznos, de kell, hogy egy szakértő kezelgesse az alapot 1,5-3%-ért cserébe? Nem feltétlenül.

Mik azok az ETF-ek?

Az ETF-ek éppen ez után a kísérlet sorozat után kezdtek el felvirágozni. A befektetők rájöttek, hogy kár milliókat fizetni egy szakembernek, ha az a kezeléssel nem ad plusz értéket a befektetésnek. Márpedig jósok nincsenek.

Az ETF, azaz az Exchange Traded Fund nem más, mint egy indexet másoló befektetési alap. Egy index olyan, mint a BUX. Egy befektetési kosár, amely egy piaci teljesítményét méri, illetve tükrözi.

A BUX tehát részvényekből áll, méghozzá egy előre meghatározott arányban. Jelenleg a következőképpen néz ki:

OTP 29,76%

MOL 29,71%

RICHTER 21,9%

MTELEKOM 8,43%

EGIS 7,1%

… és még 8 cég osztozik a maradék 3,1%-on.

Az ETF nem csinál mást, mint ezt a felosztást másolja le, aminek az eredménye az lesz, hogy a befektetett pénz pontosan úgy fog viselkedni, mint maga az index. Ha BUX ETF –et vásárolunk, akkor a BUX 10%-os emelkedése esetén a mi befektetésünk is 10%-ot fog emelkedni.

Persze nem csak BUX ETF létezik. Rengeteg ETF van, és ezeknek az alapoknak a költségei a passzív kezelés miatt minimális, gyakran a fél százalékot sem érik el. Gyakorlatilag 20.000 forintból megvásárolhatunk egész iparágakat átfogó indexeket, ami azt jelenti, hogy a 20.000 forintunkat akár több száz cég részvényébe fektethetjük be.

Válogathatunk pénzügyi, egészségügyi, arany, amerikai, európai, fejlődő piaci és még sok ezer ETF közül.

Kiválasztottam random egy Ishares ETF-et, amely globális cégek részvényeibe fektet. Ez az egy ETF több mint 1000 cég részvényeit tartalmazza, olyanokét, mint az Apple, Axa, Microsoft, General Electric, Google, Toyota, Procter and Gamble, AT&T, JP Morgan, stb..

http://us.ishares.com/product_info/fund/holdings/URTH.htm

Az alap kezelésének költsége mindössze 0,24%. Ezt gyakorlatilag a diverzifikálásért fizetjük meg. Ez a befektetés jóval kisebb kockázatot hordoz magában, mintha egymagunk vásárolnánk, mondjuk OTP részvényt. Itt 1200 cég árfolyamától szinte egyenlő arányban függ a befektetésünk, míg ha önmagunk állunk neki részvényt venni, akkor egy OTP zuhanásnál óriásit bukhatunk.

Ez a plusz biztonság nagyon is megéri ezt az apró költséget.

Összehasonlítva ezt a befektetési alapok átlagos 2%-os költségével, ez igen kedvezőnek tűnik. Az alábbi ábrán láthatjuk a befektetési alapok költségeit kategóriánként. Volt olyan származtatott alap, amelynek éves költsége 18% volt.

ETF vagy befektetési alap

befektetési alapok költsége

Hol vásárolhatunk ETF-eket?

ETF-eket értékpapírszámlán keresztül lehet vásárolni, de nagyon nem mindegy, hogy ki hol nyit számlát.

Az ETF vásárlása nem bonyolultabb, mint egy befektetési alapé. Mielőtt nekivág, hogy minden pénzét ETF-be fektesse, javaslom, kérje ki egy valódi szakember tanácsát. Nem mindegy, hogy melyik számlán keresztül vásárol ETF –et, milyen stratégiát követ, melyik ETF –eket választja ki és azt melyik tőzsdén forgalmazzák.

Egy tanácsadás díja 35.000 forint, viszont azt tudom elmondani, hogy 2.000.000 forint fölött már biztosan megtérül az első évben, arról nem is beszélve, hogy később képes lesz egyedül intézni befektetéseit. Képes lesz jó döntéseket hozni, tisztán fog látni, és nem eszi meg azokat a mítoszokat, amiket most az emberek 99%-a elhisz, és ami alapján a pénzüket olyan emberekre bízzák, akiket még egy vak majom is túl teljesít.

Tanácsot, véleményt kérne? Kérjen személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!

Kérdése van? Vitatkozna? Írja meg kommentben, vagy nekem személyesen!