Ha befektetésekről van szó, a legtöbb embernek a részvények jutnak rögtön az eszébe. OTP, Apple, Facebook, és egyéb divatos cégek részvényeire pályázik a legtöbb kisbefektető, mert azt gondolják, hogy ezek a cégek fognak jól teljesíteni a jövőben. Azonban megfelelő tájékozottság nélkül ez egy igen veszélyes manőver, mert a laikus befektető mindig csak az érem egyik oldalát látja…

Ennek a cikknek a célja, hogy teljesen képbe kerülj azzal, hogy mit jelent pontosan a részvény, miként lehet saját részvényportfóliód, és mi alapján döntheted el, hogy melyik a számodra megfelelő befektetési stratégia, ha részvényekről van szó.

A részvény – és itt még nem árulunk el nagy újságot – egyfajta értékpapír, akárcsak a kötvény. A legfőbb különbség a kettő között, hogy míg a kötvénynél hitelt nyújtasz az adott cégnek, addig részvényvételkor tulajdont veszel magadnak a cégből. Ezt fejezi ki a jól bevett definíció:

A részvény egy tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír.

Olyan cégek részvényeit tudod megvásárolni, amelyeket a tulajdonosok megnyitottak az idegen befektetők előtt a tőzsdére bocsátással, vagyis csak a nyílt részvénytársaságok részvényeit tudod megvásárolni. Ez bőven elegendő kínálatot jelent, hiszen azok a cégek, amelyek világszerte ismertek jellemzően ebben a formában működnek.

Miért érdemes részvénybe fektetni?

A részvények előnye az, hogy potenciálisan jóval nagyobb hozamot kínál, mint a kötvények, a különféle banki lekötések, vagy épp az állampapírok. Ezt látod az alábbi ábrán is, amely a részvények, kötvények és kincstárjegyek hosszú távú teljesítményét mutatja.

Különböző eszközök teljesítménye logaritmikus skálán (1925-2006)

részvények

forrás: Netfolio.hu

Szintén nagy előnye a részvényeknek, hogy kétféle befektetői magatartással is komoly hozamot érhetsz el velük. Ha te a buy and hold módszer híve vagy, és inkább hosszú távra tartanál részvényt az osztalékért, azt is megteheted, de ha a folyamatos kereskedés, és az árfolyamnyereség szimpatikus, ezt az utat is választhatod.

A részvény tehát kétféleképpen kínál hozamot: egyes cégek – nem mindegyik! – osztalékot fizetnek minden részvény után, illetve a részvények a vételinél magasabb árfolyamon való eladásával árfolyamnyereséget is kínálnak.

Illetve ne felejtsük el azt sem, hogy a piacon nagyjából bármilyen részvényt megtalálsz, óriási a választék. Tehát minden befektető megtalálhatja a számításának megfelelő papírt. Az se ijesszen meg, ha egy részvény után nem fizetnek osztalékot, hiszen ez a pénz bent marad a vállalatban, lehetővé téve a fejlesztést, terjeszkedést, egyebeket, amik a cég későbbi sikerét szolgálhatják.

A nagy hozamnak ára is van: kockázat

Szokásos módon jön a „de” a gondolatmenetben. Ugyanis a nagy haszon velejárója a nagy kockázat. A fenti ábra három eszköztípusa közül ugyanis magasan a részvénynek a legmagasabb a kockázata, ez a kockázat pedig nem másból, mint a piac változékonyságából származik. Ez az úgynevezett nagy volatilitás, mikor az árfolyam a körülményektől függően nagyot nőhet, de nagyot is eshet akár rendkívül rövid idő alatt is.

A befektetések kockázatairól itt írtam részletesen: A befektetések kockázatai

Az olyan nagy horderejű események tehát, mint az amerikai elnökválasztás, a Brexit vagy mondjuk korábban Steve Jobs halála, így közvetlenül kihatnak az árfolyamokra és a te pénzügyeidre. Emellett persze a normális piaci kereslet-kínálat viszonyok alakulása határozza meg az árfolyamot. Ha például egy cég papírjai valamiért nagyon keresettek lesznek, az felhajtja az árfolyamot, míg ha sokan igyekszenek eladni ezt, akkor csökkenést fogsz látni.

Alapvetően azt szoktam mondani, hogy amennyiben 5-10 éven belül szükséged lesz a pénzre, amit befektetsz, úgy inkább hagyd ki a részvényeket a portfóliódból.

Ha lakásra gyűjtesz, és mondjuk 4 év múlva fog kelleni a pénz, akkor hiába hoz 10%-ot minden évben a befektetésed, ha a 4. évben 60%-ot esik, pont amikor neked szükséged lenne rá. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyél a kockázatokkal, és a saját élethelyzetednek megfelelő befektetést válassz. (pl. ilyen esetben lakástakarékot)

Ne feledd: emelkedő piacon még egy majom is tud pénzt csinálni. Olyankor mindenki elhiszi magáról, hogy nagyon okos befektető. Amikor azonban jön az esés (ami biztosan eljön, csak azt nem tudni, mikor) akkor a legtöbben visítva menekülnek, és adják el a befektetéseiket, realizálva a veszteségeket.

Ahhoz, hogy részesülj a részvénybefektetés előnyeiből, nem kell tőzsdézned és nem kell profi részvénybefektetővé válnod.

Hogyan fektethetsz részvényekbe?

Ahhoz, hogy részesülj a részvények osztalékaiból és árfolyamuk emelkedéséből, nem szükséges részvényt venned a szó szoros értelmében. Az igazság az, hogy az emberek 99%-a jobban teszi, ha egyáltalán nem kezd részvényvásárlásba. Miért?

Mert nagyon nehéz (sőt lehetetlen) megmondani, hogy melyik cég részvénye miként fog teljesíteni a jövőben. Éppen ezért sosem szabad egyetlen, vagy néhány darab részvényt tartanod a portfóliódban. Ha egyetlen cégre teszel fel mindent, akkor könnyen úgy járhatsz, mint a Quaestor kötvénnyel jártak sokan: a cég csődöt mondd, te pedig buktad a befektetett vagyonod.

Legalább 10-20 cég részvényeiből álló portfólióban érdemes gondolkodnod, hogy csökkentsd az egy kitettségből származó nagyobb veszteségek súlyát.

Ha több cég részvényét vásárolod, akkor csökkented az egyedi kockázatokat. Ha egy 500 részvényből álló csomagot vásárolsz, akkor egy cég csődje a pénzed 1/500-ad részét érinti csak, vagyis szinte meg sem érzed, hogy az egyik cég csődbe ment.

Két lehetséges út van tehát: 

1. Saját kezűleg, te magad válogatsz a cégek között

2. Egy befektetési alapon keresztül komplett porfóliót vásárolsz

Kezdő befektetőknek mindenképpen az utóbbit javaslom. Erről később még szó lesz, ha végig olvasod a cikket választ kapsz arra is, hogy miként lehet egyedi részvényeket válogatni a tőzsdéről, de a lényeg, hogy ez koránt sem egyszerű feladat.

Mindkét megoldás esetén nyitnod kell egy értékpapírszámlát. Szolgáltatótól függ, hogy ezen az értékpapírszámlán keresztül milyen tőzsdéket érhetsz el. A KBC-nél szinte bármilyen részvényt magyarországi viszonylatban olcsón tudsz megvásárolni. (kb. egyszeri 0,35%) Külföldi szolgáltatók közül az Interactive Brokers lehet például megfelelő.

Tőzsdéznél vagy részvényt vennél? Nem mindegy!

Gyakran összemossák a két fogalmat, aminek annyiban van is alapja, hogy a részvényekkel a tőzsdén kereskednek, azonban a részvénybefektetés nem jelenti még, hogy tőzsdézésre adod a fejed. Sokan pont amiatt mondanak le erről az eszközről, mert visszariasztja őket a „tőzsde” és a „tőzsdézés” kifejezés. Részvényekbe azonban anélkül is fektethetsz, hogy napi szinten kellene figyelned az árfolyamokat és adni-venni kellene.

A többség azt gondolja, hogy elég venni egy részvényt, vagy egy részvényportfóliót, és megvárni, amíg felmegy az ára, és eladni. Ezt nevezzük spekulációnak. A valóság azonban az, hogy sosem lehet megmondani, hogy egy részvény árfolyama felfele, vagy lefele fog-e menni. Az ilyen tőzsdézés, azaz a részvények vásárlása és eladása árfolyamnyereség céllal a legtöbb esetben veszteségekhez vezet.

Akkor mégis hogyan kereshetsz pénzt részvényekkel?

Úgy, hogy jó minőségű vállalatokba fektetsz, amelyek idővel növekednek, és osztalékokat fizetnek. Ezek a cégek egyre értékesebbek lesznek, és ezáltal idővel az árfolyamuk is emelkedni fog. Ahhoz, hogy részvénybefektető legyél, nem kell venni és eladni. Elég venni, és tartani.

Aki arra játszik, hogy megpróbál a lehető legolcsóbban venni és magasan eladni, az több esetben jár rosszul, mint jól. Erről ebben a cikkben írtunk: a piaci időzítés.

Nem szükséges tehát kereskedned a részvényekkel, sőt inkább azt mondanám, hogy több kárt okoz, mint hasznot. (+ idő + stressz)

Erről már többször írtunk, például ezekben a cikkekben:

A buy and hold stratégia

Miért buknak az átlagemberek a befektetéseiken?

Egyedi részvények vásárlása: mennyit ér egy vállalat?

A legtöbb kezdő befektető jó befektetésnek gondolja az Apple-t, vagy az OTP-t, mert nagy, erős cégek, és az árfolyamuk is adott esetben emelkedőben van. Nos, ez sajnos semmit nem mondd el arról, hogy jelenleg jó befektetés-e valamelyik cég. Még akkor sem, ha tudod, hogy az Apple értékesítése tegyük fel 30%-kal nőni fog a következő évben. Miért?

Mert ezt mindenki tudja. A piaci információk azonnal beépülnek a részvények árába. Ezért is emelkedik az árfolyam. Ha többen veszik, mint amennyien adott árfolyamon eladnák, emelkedik az ár, ha többen adják el, csökken. Vagyis pontosan azért kerül annyiba most egy adott részvény, mert ebben a pillanatban a piacon elérhető információk szerint ennyit gondolnak átlagosan érte a befektetők.

Hidd el, a profi befektetők sokkal több információval rendelkeznek nálad. Az, hogy emelkedni fog 30%-kal az értékesítés, már rég benne van az árban. De mi van, ha mégsem? Ha mégsem emelkedik úgy az értékesítés, ahogy azt várják? Akkor az árfolyam bizony esni fog.

Bármit is tudsz, vagy gondolsz egy cégről az adott pillanatban, az már benne van az árában, így kizárólag az árfolyam, és a cég felületes ismerete alapján nem fogsz tudni tudatos befektetési döntést hozni. Ha így választasz részvényeket, az olyan, mintha a tőzsdét kaszinónak használnád, és hosszú távon csúfos bukás lesz a vége.

Akkor mi alapján tudsz egyedi részvényeket választani?

A részvények kiválogatása azon a tényen alapul, miszerint a cég értéke és a cég ára (egy részvényre jutó ár szorozva az összes részvénnyel) olykor elszakad egymástól. Vannak tehát olyan cégek, amiket a piac alulértékel, és vannak olyan vállalatok, amiket pedig túlértékel.

Ehhez azonban meg kell tudnod mondani a vállalat valódi értékét, ráadásul mindezt pontosabban mint a piac. Egy vállalat pontos értékét azonban lehetetlen megmondani, hiszen az rengeteg jövőbeni tényezőtől is függ. Így maximum becsülni tudsz.

Becsülhetsz például abból, hogy a vállalat milyen osztalékokat fog fizetni a jövőben, és ezek jelenértékeinek összege kiadhatja a részvény értékét. Ha ez magasabb, mint a piac által jelenleg árazott érték, akkor a számításaid alapján jó befektetés lehet az adott papír.

Az ilyen vállalatértékelési folyamatok és modellek azonban a cég mély ismeretét követelik meg. Ha nem olvastad el a cég legalább elmúlt 5 éves jelentését, és nem értelmezted a pénzügyi kimutatásait, akkor bizony valószínűleg túl keveset tudsz az adott cégről.

Itt már bejön az is, hogy pontosan értened kell a mérleget, eredménykimutatást, cash flow-t, és ezek alapján képesnek kell lenned olyan modellt felállítani, amivel meg tudod becsülni a cég jövőbeni teljesítményét. Remélem látod, hogy ez már önmagában is több napos olvasás és még legalább ennyi számítás. A siker viszont ekkor sem garantált.

Ha érdekel a vállalatok értékelése, és az érték alapú befektetés, akkor javaslom, hogy olvasd el kezdésnek Benjamin Graham: Az intelligens befektető című könyvét.

Ha nincs időt és kedved a fél életedet a részvényelemzésnek szentelni, akkor a másik járható út (a többségnek ez javasolt), hogy egy jól diverzifikált előre összeállított portfóliót vásárolsz, és hosszú távon tartod.

Részvényvásárlás befektetési alapokon keresztül

Ha nincs több tíz millió forintod befektetni, akkor elég költséges lenne értékpapíronként kifizetni a részvények vásárlási költségét, tekintve, hogy általában van egy minimális díj, amibe valószínűleg így beleütközöl. Másik oldalról az egyedi részvényvásárlásokhoz nem elég hallomásból ismerned a cégeket. Amint az előbb igyekeztem rámutatni a megfelelő cégek kiválasztása már messze túlmutat az átlagos befektető erőforrásain.

Így viszont nem marad más, mint hogy egy előre összeállított részvényportfóliót vásároljunk. Ez eredményeit tekintve nem sokkal marad el az egyedi részvények vásárlásától, sőt a rossz döntések kiküszöbölése miatt gyakran jobb eredmény érhető el vele.

Két módszerrel vásárolhatsz egyszerűen részvényportfóliót:

1. Hagyományos, aktívan kezelt befektetési alapokon keresztül: Mik azok a befektetési alapok?

2. Passzív, index követő alapokon keresztül: Mik azok az ETF-ek?

Mindkét megközelítés előnye, hogy nem kell értened a vállaltok kiválasztásához, mégis részesülhetsz a részvénypiac emelkedéséből. Az első, az aktívan kezelt alap, valamivel nagyobb biztonságot kínál bizonyos esetekben a kockázatkezelésnek köszönhetően, ugyanakkor a magasabb költségek miatt hosszú távon várhatóan alul teljesítik a passzívan kezelt alapokat.

Mindkettő esetben egyszerűen és könnyedén jutottál részvényekhez, szinte szakmai tudás nélkül. Ugyanakkor mindkét esetben kérdés, hogy mégis milyen részvényalapot fogsz választani? Mibe fektet az ideális részvényalap? Amerikai részvényekbe? Kis cégek részvényeibe? Osztalékfizető, vagy növekedési részvényekbe?

A portfólió összeállítása tehát a te feladatod marad. Neked kell eldöntened, hogy milyen alapba fektetsz. Ha ezt a terhet sem szeretnéd vállalni, akkor jó megoldás lehet számodra az abszolút hozamú befektetési alap, ahol az alapkezelő úgy alakítja a portfóliód, hogy az a lehető legmagasabb hozamot érje el, túlzott kockázatvállalás nélkül.

Ha például amerikai részvényekbe szeretnél befektetni, a legkézenfekvőbb például az S&P500 index követése, mely az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvényeit tartalmazza.

Ezt például el tudod érni a következő ETF-en keresztül:

https://www.ishares.com/uk/individual/en/products/253743/ishares-sp-500-b-ucits-etf-acc-fund

De mondhatod azt is, hogy te a világ teljes részvénykínálatából szeretnél részesülni. Ebben az esetben az MSCI Word index lehet megfelelő:

https://www.ishares.com/uk/individual/en/products/251882/ishares-msci-world-ucits-etf-acc-fund

Ne feledd, hogy ha amerikai részvényeket vásárolsz, akkor dollárban lesz kitettséged. Erről bővebben itt: Befektetés külföldi devizában?

Célszerű osztalékot nem fizető alapokat választanod, hogy ne kelljen plusz adót fizetned. Erről lentebb, a költségeknél olvashatsz még!

A részvények típusai

A részvényeknek alapvetően hét típusát különböztetjük meg, amelyeket persze nem kell töviről-hegyire kitanulnod, de legalább az alapokkal jó tisztában lenned.  A legsimább típus a törzsrészvény. Ez a legismertebb, legtipikusabb fajta, amelyhez semmilyen speciális előjog nem kapcsolódik, éppen ezért ez az egyik legkönnyebben kereskedhető fajta.

Ott vannak továbbá az elsőbbségi részvények, mint az osztalék, a likvidációs hányadhoz fűződő és a szavazatelsőbbségi részvények. Nevükből adódóan előbbi a többi tulajdonos előtti osztalékfizetésre jogosít, utóbbi a többi részvénynél erősebb szavazati lehetőséget, vétójogot ad. A likvidációhoz kötött részvénynek pedig akkor van szerepe, ha a vállalat jogutód nélkül szűnne meg, ekkor ezek a részvényesek először részesülnek a vállalati vagyon felosztásakor.

Nem ritka továbbá a dolgozói részvény sem, amelynek keretében ingyenesen vagy kedvezményesen juthatnak az adott vállalat munkavállalói a cég részvényeihez. Ennek célja nyilván, hogy a dolgozók minél inkább érdekeltek legyenek a vállalat felvirágoztatásában.

Nagyon érdekes konstrukció emellett a kamatozó részvény, ahol előre meghatározott kamatra és osztalékra számíthat a részvényes. Ez némileg ellensúlyozza a részvényekben egyébként rejlő kockázatokat, viszont ezekből csak névre szóló papírokkal találkozunk. Ami még számodra fontos lehet, az az átváltoztatható kötvény, mivel egyes kötvényeknél van lehetőség arra, hogy kérelmezd ennek részvényre átváltását.

És végül még egy-egy szó az elővásárlási jogot biztosító és a saját részvényről: előbbi lehetőséget ad, hogy mások előtt vásároljon az újonnan kibocsátott papírokból, aki ilyen részvényt birtokol, utóbbi alatt pedig azt értjük, amikor a cég saját papírjait veszi meg.

Árfolyam kiszámítása

Egy részvény árfolyamát rengeteg dolog befolyásolja, úgy mint a várható hozam, a várt osztalék, hogy milyen mértékű növekedés várható az adott cégtől, illetve hogy hogyan alakul a várakozások szerint az osztalékfizetési politika. Ezek alapján sokféleképpen számolják a részvények árfolyamát, így például:

  • Várható következő évi osztalék/(a cég saját tőkéjének hozama- a cég növekedési üteme)
  • (várható osztalék összege+várható jövő évi ár)/elvárt hozam.

A részvények értékelése mellett továbbá használatos mutató az EPS és a DPS. Előbbi az egy részvényre jutó nyereség, utóbbi pedig az egy részvényre jutó osztalék várható értékét mutatja meg számodra.

Egy cég alul, vagy felülértékeltségét több mutatóval is érdemes megvizsgálni. Ezek közül a legismertebb a P/E, vagy Price to Earning Ratio, ami azt mutatja meg, hogy a részvény ára hányszorosa az egy éves, egy részvényre jutó nyereségnek. Amint láthatod a teljes S&P500 index jóval a 10 éves átlag felett van árazva jelenleg:

sp-500-pe-ratio-history-tactical-investment-management-589x3281

További hasznos mutató az értékeléshez a Dividend Yield, vagyis a vállalat árához viszonyított osztalék kifizetés. Vagyis, mekkora hozamot jelent a jelenlegi befektetés mellett az osztalék. Ha a dividend yield csúcson van, akkor az osztalékhoz viszonyítva olcsón lehet most vásárolni az adott vállalat részvényeiből.

Természetesen ez sosem véletlen. Valamiért a piac úgy gondolja, hogy valami gond van a vállalattal, és nyilván csak alapos vizsgálódás után tudsz megfontolt döntést hozni.

Kereskedés részvényekkel: adok-veszek

Egy másik stratégia, ami gyakorlatilag teljesen az ellentettje az általam fentebb leírt érték alapú befektetésnek az időzítés alapú, olcsón venni, drágán eladni típusú kereskedés. Ez a köznyelvben “Tőzsdézésnek” hívott tevékenység sokkal magasabb kockázattal jár, és még profi befektetőknek is csak a portfóliójuk kis részét javasolnám ilyen tevékenységbe fektetni.

A sikeres részvénykereskedés kulcsa az időzítés: kitanulni, mikor érdemes venni és eladni az egyes papírokból. Ehhez gyakran technikai elemzéshez, vagyis az árfolyamgrafikonon való mintázatok kereséséhez nyúlnak a szakértők. A technikai elemzés azonban sosem mond biztosat. Inkább csak egy plusz jelzés, hogy érdemes lehet be, vagy kiszállni.

Ha ki akarod próbálni magad a kereskedésben, akkor mindig hideg fejjel, érzelemmentesen kell döntened ezekben a kérdésekben. A legalapvetőbb hibák ugyanis pont abból származnak, amikor a túlzott reménykedés, elbizakodottság vagy épp a pánik és kiábrándultság vezeti az embert.

Alapeset a befektetési pszichológiában, amikor egy laikus befektető eleinte fél belekezdeni, majd azonban, látva, hogy körülötte már-már mindenki megvette azt a bizonyos konstrukciót, akkor ő is bevásárol belőle. Ez ráfizetés, hiszen ahogy korábban is írtuk, ekkor az árfolyam már az egekben lesz a nagy kereslet miatt.

Törvényszerű, hogy innen előbb-utóbb visszaesés következik be (mean-reversion). Ahogy csökken a részvény értéke, úgy lesz emberünk egyre elkeseredettebb, végül pedig akár bagóért is, de szabadulni akar a papírtól. Nem véletlen, hogy a legtöbben buknak a befektetéseiken: Miért buknak az átlagemberek a befektetéseiken?

Ez lehet a második nagy hiba, hiszen megvárta, amíg a papír nagyjából a mélypontra ér, és a legalacsonyabb eddigi áron adja el azt. Elképzelhető pedig, hogy pont az újbóli fellendülés előtt szabadul meg a részvényétől. Persze mikor meglátja, hogy a papír újból erősödik, miután eladta, végképp feladja, hogy valaha is ilyesmire adja újra a fejét.

Sosem fogod 100% biztosan megmondani, hogy merre megy majd az árfolyam. Éppen ezért az ilyen kereskedésben a kockázatkezelésnek óriási szerepe van. A legtöbben gyorsan akarnak meggazdagodni a tőzsdén, pedig sokkal valószínűbb, hogy a “Lassan jársz, tovább érsz” elv alkalmazása nagyobb vagyont eredményez.

Részvényvásárlás

Amikor részvényt veszel, alapvetően kétféle céllal teheted ezt. Vagy hosszabb távra akarsz tulajdont venni az adott cégben, mert jó növekedési potenciált látsz és magas osztaléklehetőséget benne, vagy rövidebb távon számítasz erősebb növekedésre és ekkor akarod magasabb áron eladni a papírt. Akárhogy is, tisztában kell lenned a cég hátterével, jelenével és jövőbeli kilátásaival, hogy minél biztosabban beváltsa a reményeidet.

Persze a piac ingadozásai mindig tartogatnak meglepetést, de ami tudható, érdemes tisztázni előre. Ahogy ugyanis említettük, a cég teljesítményétől függ, mennyi osztalékot, illetve árfolyamnyereséget realizálhatsz az üzleten.

Ha brókercéget bízol meg a részvényvásárlással, alapvetően három lehetőséged van. Meghatározhatsz felső plafont, hogy legfeljebb mennyiért vehet a te pénzeden egy részvényből a cég, ez a limitáras megbízás. Ennek ellentéte, amikor eladnál részvényt és megmondod, mi az a minimumár, amelyért a cég túladhat rajta. Végül pedig ott a piaci áras megoldás, amikor az aktuális piaci áron teljesül a részvényvásárlásod.

Amit viszont a kezdő befektetőknek is leginkább javasolni tudok, hogy ne egyes részvényekbe fektess, hanem csomagokat, alapokat vásárolj. Ugyanúgy, ahogy a kötvényeknél, itt is elérhetőek a szolgáltató által összeállított, önmagukban is valamennyire diverzifikált csomagok. Ezzel nagyban csökkentheted a befektetésed kockázatát.

Ne hallgass a szakértőkre!

A szakértők és médiumok már egy ideje ontják magukból a legkülönbözőbb javaslatokat, hogy miből is vásárolj be 2017-ben, vagy épp mit kellene nagyon is elkerülnöd. Akármennyire hiteles szakértőtől is olvasod ezeket a tanácsokat az online portálokon, ne ugorj csak úgy fejest a dologba! Már csak azért se, mert még ha kiváló tippet is kapsz, sok tíz- vagy százezren olvassák ugyanezt a tanácsot, így lehet, hogy a végén már nem lesz olyan jó bolt ez számodra, ha a tömeggel mész.

A tanácsadók és befektetési guruk hírleveleinek elemzéséből kiderül, hogy ezek a szakértők ugyanúgy nem tudják megmondani a jövőt, ahogy te sem. Az alábbi grafikonon azt láthatod, hogy ahogy egyre nagyobb számú guru hírleveleit vizsgálta a CXO Advisory Group, úgy egyre inkább látszik, hogy a találati arányuk 50% alatti.

Tekintve, hogy egy árfolyam vagy fel, vagy le fog mozogni előbb vagy utóbb, ez egy olyan eredmény, amit pénzfeldobással is überelni lehet:

Szakértők előrejelzéseinek pontossága

gurusfig11

Ez is jól mutatja, hogy mennyi esélyed van arra, hogy eltaláld mi fog történni a piacon.

Költségek

Ne felejtsük el, hogy a részvénykereskedésnek megvan a maga költsége is. Fizetned kell az értékpapírszámla díját, valamint az eladásnak és vételnek is lehet költsége. A befektetési alapoknak kezelési költsége van, mely átlagosan 2% körül alakul aktív, és 0,4% körül passzív alapok esetén. Az abszolút hozamú alapoknál 20% sikerdíjat is felszámolnak általában.

Számlanyitás előtt mindenképpen érdemes meghatároznod a saját stratégiád, és azután megkeresni a legjobb szolgáltatót.

Ne felejtsd el az adózást sem. Az osztalék után fizetendő ugyanis 16 százalékos jövedelemadó, valamint EHO is.

Az adó mértéke azonban függ attól, hogy az Európai Gazdasági Térségbe tartozó papírból vásárolsz-e. Ez jóval megkönnyíti a vonatkozó adóterheket, de  azt se felejtsd el, hogy az esetleges évi veszteségeddel csökkentheted a következő év bevallott nyereségét is. Így jövőre kisebb nyereség után kell majd adóznod. Az adózásról bővebben itt: értékpapírok adózása.

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!